A bálmost másutt sohasem láttam
készíteni, csak kizárólag Erdélynek azon részeiben a hol a juhtenyésztés
nagyban virágzik. De lehet készíteni jó tehéntejből, vagy bivaly tejsürüből is,
hanem az igazi íze csak a juhtejfelből készült bálmosnak van meg. Készítési
módja a következő: A frissen beoltott nagy dézsa juhtejnek a sürü tejfelét le
kell szedni, s egy liternyi beoltott tejsürüt tiszta lábasban tűzre kell tenni;
ha a tejsürü felforrott, kevés sót is hintsünk a tejbe. A forró tejsürüt a jobb
kézbe fogott fakanállal folytonosan kavarjuk, a bal kézzel pedig hintsünk bele
lassankint félliternyi szép, sárga málélisztet. A máléliszt félórai főzés és
kavarás után tésztává sűríti a tejfelt, s a vajrész kiválik a tészta közül. Ha
nagyon jó a tejsürü, akkor sok vaj válik ki belőle és természetesen minél
vajasabb, annál jobb lesz a bálmos. Kerek tálba kanalanként kell kirakni
koszorúformába, és az alatta lévő vajat a közepébe kell önteni. A bálmost -
mint fentebb emlitém - lehet tehén tejsürüből is készíteni, de ez esetben a
lehető legjobb, habnak való tejszint kell hozzá használni. A bálmost vacsorára,
vagy leves után való ételnek kell asztalra tálalni.