Fél liter mézet, tegyünk láng
tűzre pörkölődni. Miután a méz folytonos keverés közben sötét-barnára
megpörkölődött, (de el ne égjen a méz, mert akkor nem jó ízű: ha jól meg nem
pörkölődik, akkor meg nem lesz kemény), tegyünk bele egy tányérnyi héjától
megtisztított, de meg nem tört dióbelét és két deci mákmagot, melyet előbb
szárazon, kávé-pörkölőben kevéssé megpörköltünk. Kavarjuk ezeket jól össze, és
gyorsan kezeljük, hogy meghűlve keménnyé ne váljon. Egy deszkát vizezzünk be,
és a dalauzit arra rakjuk ki nem igen nagy, legfeljebb ökölnyi csomókba. E
csomócskák tetejét hintsük be tarka borsó czukorral és a legközepébe felül,
szúrjunk egy piros cukros mandulát. A csomókat vizes kézzel nyomjuk össze, csinos
kerek alakúakba, aztán tegyük hideg helyre. Ha teljesen kihűlt kalapáccsal,
vagy késsel lehet vagdalni; de csak közvetlenül a fogyasztás előtt czélszerü
szétvágni.